Sokféle iszap létezik, amelyeket eredetük, összetételük és fizikai tulajdonságaik alapján osztályozhatunk. Néhány gyakori iszaptípus közé tartozik
Szennyvíziszap
A szennyvíziszap az a félszilárd anyag, amely a szennyvíz kezelése során keletkezik. A szennyvízből a tisztítási folyamat során eltávolított szervetlen és szerves anyagokból áll, beleértve az emberi hulladékot, az élelmiszer-hulladékot, a zsírt és a vegyszereket. A szennyvíziszap pontos összetétele a tisztított szennyvíz típusától függ, de jellemzően víz, szerves anyagok, tápanyagok, kórokozók és egyéb szennyeződések keverékét tartalmazza.
A szennyvíziszapot megfelelően kezelni és ártalmatlanítani kell az esetleges egészségügyi és környezeti veszélyek megelőzése érdekében. Sok esetben az iszapot tovább dolgozzák a térfogatának csökkentése és a kórokozók elpusztítása érdekében, majd talajjavítóként, lerakásra, elégetésre, illetve energetikai hasznosításra lehet felhasználni. Az ártalmatlanítási mód megválasztása az iszap típusától és összetételétől, valamint a helyi előírásoktól és környezetvédelmi szempontoktól függ.
Biológiai iszap
A biológiai iszap egy félszilárd maradék, amely a szennyvíz biológiai folyamatokkal, például eleveniszapos kezeléssel vagy anaerob rothasztással történő kezeléséből származik. A szennyvízből eltávolított mikroorganizmusokból, szerves anyagokból és szervetlen szilárd anyagokból áll. A biológiai iszap tovább kezelhető és feldolgozható energia- vagy tápanyag-visszanyerés céljából, vagy ártalmatlanítható olyan módszerekkel, mint a hulladéklerakás vagy elégetés.
Vegyi iszap
A vegyi iszap egy félszilárd maradék, amely a szennyvíz kémiai kezeléséből, például koagulációból, pelyhesedésből vagy kicsapódásból származik a szennyező anyagok eltávolítása céljából. A vegyi iszap jellemzően fém-hidroxidokat, szerves polimereket és egyéb olyan anyagokat tartalmaz, amelyek kicsapódtak vagy koaguláltak a szennyvízből. A vegyi iszapot tovább lehet kezelni és feldolgozni az értékes anyagok kinyerése érdekében, vagy ártalmatlanítható olyan módszerekkel, mint például a hulladéklerakókban vagy elégetéssel.
Ipari iszap
Az ipari iszap az ipari folyamatok, például a szennyvízkezelés, a bányászat és a gyártás során keletkező félszilárd vagy szilárd maradékot jelenti. Számos potenciálisan káros anyagot tartalmazhat, beleértve nehézfémeket, szerves vegyületeket és kórokozókat, és gondos kezelést és ártalmatlanítást igényel a környezetszennyezés és az egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében. Az ipari iszap kezelési lehetőségei közé tartozik a víztelenítés, a stabilizálás és a megszilárdítás, majd a hulladéklerakóban történő ártalmatlanítás vagy elégetés, illetve bizonyos esetekben hasznos újrafelhasználás.
Emésztett iszap
Az emésztett iszap, más néven bioszilárd anyag, egy félszilárd anyag, amely a szennyvíz szennyvíztisztító telepen történő kezeléséből származik. Szerves és szervetlen anyagokból áll, beleértve a baktériumokat, vírusokat és tápanyagokat, és jellemzően további feldolgozásra kerül, mielőtt mezőgazdasági vagy földterületi felhasználásra kerülne. Az emésztési folyamat csökkenti az iszap térfogatát és stabilizálja a szerves anyagokat, így az iszap kevésbé szagú és könnyebben kezelhető.
Elsődleges iszap
az iszap egy félszilárd anyag, amely egy szennyvíztisztító telep elsődleges ülepítő tartályaiban keletkezik. A leülepedett szilárd anyagokból és szerves anyagokból áll, amelyeket az elsődleges tisztítási folyamat során eltávolítanak a szennyvízből. Az elsődleges iszapot jellemzően tovább kezelik olyan eljárásokkal, mint az anaerob rothasztás, aerob rothasztás vagy víztelenítés, hogy stabilizálják a szerves anyagot és csökkentsék annak térfogatát az ártalmatlanítás vagy hasznos felhasználás előtt.
Az iszap konkrét típusa a forrástól és a kezelési folyamattól függ.